Von der Layen elismeréssel beszélt arról, hogy Románia gyorsan életbe léptette a tavalyi walesi NATO-csúcs határozatait, ugyanakkor komoly aggodalmát fejezte ki "az orosz politika ukrajnai következményei" miatt.
A német politikus leszögezte: Ukrajnának önállóan kell jövőjéről döntenie, az Európai Uniónak és a NATO-nak pedig a közösen elhatározott intézkedések gyors és határozott végrehajtásával kell demonstrálnia egységét.
Mircea Dusa elmondta, hogy a német partnerrel folytatott megbeszélésen az ukrán válság mellett Moldova és Grúzia helyzetét is felvetette, és hangsúlyozta, hogy Románia támogatja euroatlanti integrációjukat.
A NATO keleti szárnya megerősítésének módját firtató kérdésekre a román védelmi miniszter kifejtette: a román légierő a nap 24 órájában járőröző gépeit júniusban az itt gyakorlatozó portugál F-16-os harci gépek segítik, és egy AWACS felderítő gép is szinte naponta jelen van román légtérben.
A német védelmi miniszter Klaus Iohannis államfővel és Victor Ponta miniszterelnökkel is tárgyalt Bukarestben.
A NATO tavalyi csúcsértekezletén Oroszország "agresszív" lépéseire válaszolva döntött arról, hogy Románia, Lengyelország, Bulgária és a három balti ország területén vezénylési központokat (úgynevezett integrációs egységeket- NFIU) hoz létre a gyorsreagálású NATO-erők számára. A román államfő májusban kérte a parlament hozzájárulását a Bukarestben kialakítandó integrációs egység, valamint a szintén Bukarestbe telepítendő hadosztály szintű nemzetközi vezénylési központ (MND-SE HQ) befogadásához.